Fatüzelésű kandallók: minden, amit vásárlás előtt tudnia kell

A fatüzelésű kandallók története

Kandallóbetétek hosszú és gazdag múltra tekintenek vissza, amely az ókorig nyúlik vissza. Az ókori Rómában a tehetős otthonok és középületek primitív beépített tűzhelyeket tartalmaztak, amelyeket gyakran összekapcsoltak kifinomult padlófűtési rendszerekkel, amelyeket hypocaustumnak neveztek. Ezek a rendszerek az égő fa hőjét használták a padlók és falak fűtésére.

A középkorban, amikor a kővárak uralták Európát, a kandallókat közvetlenül a falakba építették, kémények segítségével vezették ki a füstöt. Ebben az időszakban a kéményeket jelentősen továbbfejlesztették, Anglia és Franciaország pedig jobb tervezésű kéményeket alkalmazott, amelyek javították a huzatot és csökkentették a beltéri füstöt.

A 17. és 18. században megjelentek az első próbálkozások a kandallók hatékonyságának növelésére. Az egyik legjelentősebb hozzájárulás ezen a területen Benjamin Franklin munkássága volt, aki megalkotta a "Franklin kályhát", egy fejlett kandallómodellt, amely jobb hőelosztást és teljesebb fatüzelést biztosított.

Ugyanebben az időben Franciaországban és Németországban elkezdték használni az első zárt égésterű kandallókat, amelyek több hőt tartottak meg és csökkentették az energiaveszteséget. A Louvre-ban és Versailles-ban a kandallók nemcsak hőforrásként szolgáltak, hanem műalkotásokként is. A barokk díszítésű kandallókat márványból, bronzból és aranyból faragták, szimbolizálva a francia monarchia hatalmát és kifinomultságát.

 

 

A 19. században, az ipari forradalom fejlődésével, megkezdődött az öntöttvas és acél kandallóelemek tömeggyártása. Ez lehetővé tette a kompaktabb és hatékonyabb beépített kandallók gyártását, amelyek elérhetőbbé váltak a háztartások számára. A század végére a mérnökök különböző égéstér-formákkal és szerkezetekkel kísérleteztek az égési folyamat optimalizálása érdekében.

A 20. században, különösen a második világháború után, a fatüzelésű kandallók jelentős fejlesztéseken mentek keresztül. Az új anyagok és technológiák fejlődésével megjelentek a kettős és hármas égési rendszerrel működő modellek, amelyek csökkentették a káros kibocsátásokat és javították az energiahatékonyságot. Az 1970-es években, válaszul a globális energiaválságra, a vállalatok magasabb hőhatékonyságú és vízmelegítő rendszerekhez csatlakoztatható kandallókat kezdtek fejleszteni, lehetővé téve az egész ház fűtését.

Manapság a modern fatüzelésű kandallók ötvözik a hagyományos, lobogó tűz meghitt hangulatát a fejlett tüzelőanyag-megtakarítási és kibocsátáscsökkentési technológiákkal. A gyártók másodlagos és harmadlagos égési rendszereket alkalmaznak, amelyek 70% feletti hatékonyságot biztosítanak, egyes modellek pedig elérik a 80-85%-ot is. Ezenkívül a mai kandallók többsége üvegkerámia ajtóval van ellátva, amely megtartja a hőt, megakadályozza a füst terjedését és biztonságosabb működést garantál.

Az utóbbi években a növekvő környezettudatosság szigorú európai szabályozásokat eredményezett, mint például a Ecodesign 2022, amely alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást és hatékonyabb tüzelőanyag-felhasználást ír elő. Ezeknek az innovációknak köszönhetően a fatüzelésű kandallók ma nemcsak a melegség és kényelem forrásai, hanem az egyik leghatékonyabb és legkörnyezetbarátabb fűtési megoldást jelentik az otthonok számára.

 

 

A fatüzelésű kandallók típusai

A megfelelő kandallómodell kiválasztása az igényektől, a költségvetéstől és a hatékonysági elvárásoktól függ. A fűtési típus alapján a következő kategóriákba sorolhatók:

 

Természetes konvekciójú kandallóbetétek

Természetes konvekciójú kandallók a legegyszerűbb és legtradicionálisabb megoldás. Közvetlenül sugározzák a hőt a helyiségbe, anélkül hogy bonyolult fűtési rendszerekbe integrálódnának.

Előnyök:

• Könnyű telepítés – nem igényel vízpatkót, radiátorokat vagy összetett infrastruktúrát.
• Megfizethető ár – olcsóbb, mint a vízpatkós kandallók.
• Gyors fűtés – azonnal sugározza a hőt a begyújtás után.
• Kisebb és közepes méretű helyiségekhez ideális – hatékony kompakt terekben.
• Minimális karbantartás – nincs szükség további vízrendszerek tisztítására és karbantartására.

Hátrányok:

• Korlátozott hőeloszlás – csak az adott helyiséget fűti.
• Rövidebb hőtartás – a hőmérséklet csökken a tűz kialvása után.

 

Vízteres kandallóbetét

Ezek a kandallók központi fűtési rendszerhez csatlakoztathatók. Az égő fa hőjét használják a víz felmelegítésére, amely aztán radiátorokon vagy padlófűtésen keresztül cirkulál.

Előnyök:

• Magas energiahatékonyság – az egész ház fűtésére felhasználja a hőt.
• Egyenletes hőelosztás – a meleg víz különböző helyiségekben kering.
• Hosszú távú költségmegtakarítás – csökkenti a fűtési költségeket.
• Más hőforrásokkal kompatibilis – kombinálható napelemekkel vagy gázkazánokkal.

Hátrányok:

• Összetettebb telepítés – vízrendszert és radiátorok csatlakoztatását igényli.
• Magasabb kezdeti beruházás – víztelepítési költségeket tartalmaz.
• Rendszeres karbantartás szükséges – szivárgások ellenőrzése, kémény és hőcserélő tisztítása.

Egyes kandallómodellek öntöttvasból készülnek, amely kiváló hőtartási tulajdonságokkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a kandalló hosszabb ideig tartja meg a hőt, és a tűz kialvása után is sugározza azt.

Előnyök:

• Kivételes tartósság – ellenáll a magas hőmérsékleteknek és a hosszú távú használatnak.
• Jó hőtartás – a tűz kialvása után is tovább sugározza a meleget.
• Klasszikus és esztétikus megjelenés – elegáns stílust kölcsönöz a belső térnek.
• Intenzív használatra alkalmas – napi szintű használat esetén is megbízható.

Hátrányok:

• Nehéz súly – esetenként szerkezeti megerősítést igényelhet.
• Hosszabb felfűtési idő – lassabban melegszik fel, mint az acélmodellek, de tovább tartja a hőt.
• Rendszeres karbantartás szükséges – gyakori tisztítást igényel a koromlerakódások és korrózió elkerülése érdekében.

 

A fa tüzelésű kandallók előnyei

A fa tüzelésű kandallók sokkal többek, mint egyszerű esztétikai elemek az otthonban. Számos előnyt kínálnak, amelyek miatt sok háztartás számára előnyös választást jelentenek. Nézzük meg ezeket az előnyöket:
 

1. Költséghatékonyság

A fa tüzelésű kandallók az egyik legköltséghatékonyabb fűtési megoldást jelentik, mivel optimális egyensúlyt biztosítanak a kezdeti beruházás, az üzemeltetési költségek és a hosszú távú megtakarítások között.

 

Magas energiahatékonyság

A modern modellek úgy vannak tervezve, hogy a tüzelőanyagból a lehető legtöbb hőt kinyerjék másodlagos és harmadlagos égési technológiák alkalmazásával. Ennek eredményeként az energiahatékonyság 70% feletti, ami jelentősen magasabb, mint a hagyományos nyitott kandallóké, amelyek a fa energiájának csak 10-20%-át alakítják át hővé. A jól szigetelt égési kamráknak és a hővisszanyerő rendszereknek köszönhetően a hőveszteség minimális, ami tovább növeli ennek a fűtési módnak a gazdaságosságát.

 

Kandallóbetétek összehasonlítása különböző energiahatékonyság szerint

 

Alacsony üzemeltetési költségek

A tűzifa az egyik legolcsóbb energiaforrás, különösen az árammal, gázzal vagy pellettel összehasonlítva. Ráadásul, ha saját tűzifa-forrással rendelkezünk, az üzemanyagköltségek minimálisra csökkenthetők.

 

Villany- és gázszámlák csökkentése

Ha a kandallót elsődleges vagy kiegészítő fűtési megoldásként használjuk, jelentősen csökkenthető a központi fűtésre való támaszkodás. Ez alacsonyabb villamosenergia- és gázszámlákat eredményez, különösen az átmeneti évszakokban, amikor nincs szükség teljes ház fűtésére.

 

Hosszú távú befektetés

A magas minőségű beépített kandallók tartós anyagokból, például öntöttvasból, acélból és kerámiából készülnek, ami hosszú élettartamot biztosít. A rendszeres tisztításon és az időszakos kéményellenőrzésen kívül minimális karbantartást igényelnek, ami tovább csökkenti a hosszú távú költségeket.

 

Energiafüggetlenség

A fa tüzelésű kandallók nem igényelnek áramot vagy gázt, így megbízható fűtési megoldást jelentenek olyan területeken, ahol magasak az energiaárak vagy gyakoriak az áramkimaradások. Ez biztonságot és kényelmet nyújt még vészhelyzetekben is.

 

Összehasonlítás más energiaforrásokkal

A fa tüzelésű kandallók gazdasági előnyeinek teljes megértéséhez érdemes összehasonlítani őket más energiaforrásokkal.

 

 

2. Környezetbarátság

A fatüzelésű kandallók fenntartható és környezetbarát fűtési megoldást jelentenek, amely csökkenti a környezeti terhelést más energiaforrásokhoz képest. A modern modellek úgy vannak tervezve, hogy minimalizálják a szén-dioxid-kibocsátást és hatékonyabban használják fel az üzemanyagot, hozzájárulva a tisztább levegőhöz és az alacsonyabb ökológiai lábnyomhoz.

 

Alacsony kibocsátás és magas hatékonyság

Bár a fa elégetése CO₂-t bocsát ki, a modern kandallók jelentősen csökkentik a káros kibocsátásokat a régebbi modellekhez képest. Megfelelnek az Európai Unió szigorú környezetvédelmi előírásainak, például az Ecodesign 2022 szabványnak, amely megköveteli a 75% feletti hatékonyságot és a szállópor-kibocsátás 40 mg/m³ alatti értékét. Ez azt jelenti, hogy kevesebb tüzelőanyaggal több hőt biztosítanak, minimális légszennyezéssel.

 

A szénlábnyom csökkentése

A fa, mint megújuló energiaforrás használata csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól, például a széntől és a földgáztól való függőséget, amelyek nagy mennyiségű CO₂-t és egyéb szennyező anyagokat termelnek. Ezenkívül a felelősségteljes erdőgazdálkodás és az újratelepítés ellensúlyozhatja a szén-dioxid-kibocsátást, így ez a fűtési módszer szénsemleges lehet.

 

Újrahasznosíthatóság és minimális hulladék

A fa elégetése után visszamaradó hamu nem hulladék – káliumban, kalciumban és magnéziumban gazdag, így kiváló természetes trágyaként használható a kertekben. Ráadásul a fa természetes anyag, égése nem termel mérgező maradványokat, ellentétben egyes más tüzelőanyagokkal.

 

3. Esztétika és kényelem

A beépített kandallók nemcsak meleget biztosítanak, hanem egyedi hangulatot és varázst is kölcsönöznek a belső térnek, így központi dekorációs elemmé válnak.

• Vizuális melegség – A táncoló lángok meghittséget és pihenést sugároznak.
• Változatos dizájn – Különböző stílusokban kaphatók, a klasszikustól a modern minimalizmusig.
• Közösségi fókuszpont – A kandalló természetes gyülekezőhellyé válik család és barátok számára.

 

Hogyan válasszuk ki a megfelelő fatüzelésű kandallót?

A kandalló kiválasztása számos tényezőtől függ, amelyeket alaposan meg kell fontolni a legjobb döntés érdekében. Nézzük meg ezeket a szempontokat részletesen:

 

Helyiség mérete

Nagyobb helyiségek és nyitott terek esetében elengedhetetlen a megfelelő fűtési teljesítmény biztosítása. Ebben az esetben a vízteres kandallók ideális megoldást jelenthetnek, mivel lehetővé teszik a hő egyenletes elosztását a házban radiátorokon vagy padlófűtésen keresztül. Ezzel szemben az öntöttvas kandallók közepes méretű helyiségekhez megfelelőek, mivel hosszabb ideig tartják meg a hőt, és meghitt légkört teremtenek.

Az alábbi táblázat a különböző lakóterületekhez szükséges kandallóteljesítményt mutatja:

 

Belsőépítészet

Fontos, hogy a kandalló harmonikusan illeszkedjen az otthon teljes belső teréhez. A modern kandallók, amelyek gyakran letisztult vonalakkal és üvegajtókkal rendelkeznek, jól kiegészítik a kortárs lakberendezést, és kiemelt elemként szolgálnak a minimalista enteriőrökben. A klasszikus enteriőrök számára az öntöttvas kandallók díszes részleteikkel vintage bájt és arisztokratikus hangulatot kölcsönöznek.

 

Költségvetés

Az ár döntő szerepet játszik a kandalló kiválasztásában. A száraz kandallók általában kedvezőbb árúak és könnyebben telepíthetők, így jó választást jelentenek azok számára, akik szűkebb költségvetéssel rendelkeznek. Azonban egy vízteres kandallóba való befektetés hosszú távon megtérülhet az alacsonyabb fűtési költségek révén, különösen, ha már van beépített fűtési rendszer.

 

 

 

Fatüzelésű kandallók telepítése

A fatüzelésű kandalló telepítését szakembernek kell elvégeznie a biztonság és a hatékonyság érdekében. Itt bemutatjuk a folyamat egyes lépéseit.

 

Előkészületek

A telepítés megkezdése előtt fontos a megfelelő előkészítés. Ez magában foglalja a megfelelő hely kiválasztását és a tűzálló anyagokkal történő előkészítést.

 

A megfelelő hely kiválasztása

• A kandallót olyan helyre kell telepíteni, amely biztosítja a könnyű hozzáférést a kéményhez.
• Biztosítani kell a megfelelő teret a kandalló körül a biztonság és a karbantartás érdekében.
• Figyelembe kell venni a bútorok elrendezését és a belső tér kialakítását, hogy a kandalló a helyiség központi elemévé válhasson.
• A helyet tűzálló anyagokkal kell előkészíteni, például kerámia burkolattal, téglával vagy tűzálló panelekkel.
• Meg kell győződni arról, hogy a padló stabil és képes elbírni a kandalló súlyát.

Telepítési lépések

A beépített kandalló telepítése több kulcsfontosságú lépésből áll, amelyeket gondosan végre kell hajtani.

 

Stabil alap kialakítása

A kandallót egy stabil és tűzálló alapra kell helyezni a biztonság és a tartósság érdekében.
Az alapnak kissé nagyobbnak kell lennie, mint a kandalló, hogy extra védelmet nyújtson.

Csatlakozás a kéményhez

A kandalló megfelelő csatlakoztatása a kéményhez elengedhetetlen a hatékonyság és a biztonság szempontjából.

• Biztosítani kell, hogy a kémény tiszta és jó állapotban legyen. Ha szükséges, szakemberrel kell elvégeztetni a tisztítást és az ellenőrzést.
• A kéménynek megfelelő huzatot kell biztosítania, hogy megakadályozza a füst visszaáramlását a helyiségbe.
• Megfelelő csöveket és csatlakozóelemeket kell használni a kandalló és a kémény összekötéséhez. Minden csatlakozásnak szorosnak és biztonságosnak kell lennie.

 

A környező falak szigetelése

A kandalló körüli falakat hőálló anyagokkal kell szigetelni a túlmelegedés és a tűzveszély elkerülése érdekében.

• Tűzálló panelek, ásványgyapot vagy speciális szigetelőanyagok használata ajánlott.
• A szigetelésnek megfelelő vastagságúnak kell lennie a maximális védelem érdekében.
• A szigetelést szorosan, hézagok nélkül kell telepíteni.

Szellőzőnyílások beépítése

A szellőzőnyílások fontosak a levegőáramlás javítása és a kandalló hatékonyságának növelése érdekében.

• A szellőzőnyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy optimális légáramlást biztosítsanak.
• Biztosítani kell, hogy a nyílások megfelelő méretűek legyenek a megfelelő levegőáramlás érdekében.
• Néhány kandalló lehetőséget kínál a szellőzőnyílások beállítására, így szabályozható az égés intenzitása.

Végső burkolat és dekoráció

Miután a kandalló telepítése befejeződött, következhet a végső burkolás és dekoráció.

Különböző anyagokat használhatunk a belső térhez illeszkedően, például:

• Kő – természetes és elegáns megjelenésért.
• Tégla – hagyományos és otthonos stílushoz.
• Fa – melegség és rusztikus hatás eléréséhez.
• Dekoratív panelek – modern és elegáns kialakításhoz.

 

 

Karbantartás és tisztítás

A kandallóbetét megfelelő karbantartása nemcsak a hatékony működést biztosítja, hanem az otthon biztonságát is növeli. A rendszeres tisztítás és időszakos karbantartás meghosszabbítja a kandalló élettartamát, csökkenti a koromlerakódás kockázatát és megelőzi a szellőzési problémákat.

 

Rendszeres karbantartás

Annak érdekében, hogy a kandalló optimálisan és biztonságosan működjön, fontos néhány kulcsfontosságú karbantartási lépés betartása:

 

Az üveg tisztítása

A kandalló üvege a tüzelés során kormos és foltos lehet, ami rontja az átláthatóságot és az esztétikai megjelenést. A rendszeres tisztítás speciális tisztítószerekkel vagy házi megoldásokkal (például víz és ecet keveréke) segít megőrizni a tisztaságot. A száraz, alacsony nedvességtartalmú fa (20% alatti) használata csökkenti az üveg szennyeződését.

 

Hamu és korom eltávolítása

A felhalmozódott hamu csökkentheti az égés hatékonyságát és akadályozhatja a légáramlást. Javasolt rendszeresen eltávolítani fém lapáttal és hamutartóval. Ha a kandalló hamutartóval rendelkezik, azt több használat után ki kell tisztítani.

 

Kéményjáratok ellenőrzése

A kéményjáratokat rendszeresen ellenőrizni kell a koromlerakódások és elzáródások szempontjából. A rossz huzat füst visszaáramlását okozhatja, és csökkentheti az égés hatékonyságát. Ha szükséges, speciális tisztítópelleteket vagy kéményseprő keféket lehet használni.

 

Tömítések ellenőrzése

A kandalló ajtaján és egyéb alkatrészein található tömítések biztosítják a rendszer megfelelő működését és megakadályozzák a füst kijutását a helyiségbe. Ezeket rendszeresen ellenőrizni kell, és ha szükséges, ki kell cserélni.

 

Éves karbantartás

A rendszeres karbantartás mellett ajánlott évente egyszer egy alapos ellenőrzést végezni szakember által. Ez nemcsak a hatékonyságot, hanem az otthon biztonságát is garantálja.

 

Professzionális kéményellenőrzés

Fontos, hogy a kéményt ellenőrizzék az eltömődések, kátránylerakódások vagy szerkezeti sérülések szempontjából. Idővel veszélyes anyagok halmozódhatnak fel, amelyek növelik a kéménytüzek kockázatát.

 

Tömítések cseréje szükség esetén

Hosszú távú használat során a kandalló ajtója és a kéménycsövek körüli tömítések elhasználódhatnak. Szükség esetén ezeket ki kell cserélni a megfelelő szigetelés és az égés hatékonyságának fenntartása érdekében.

 

Professzionális kandallótisztítás

Évente egyszer ajánlott a kandalló professzionális tisztítása, amely magában foglalja az égéstér, a kéménycsövek és a belső alkatrészek mélytisztítását. Ez javítja az égés hatékonyságát és meghosszabbítja a kandalló élettartamát.

 

 

Lehetséges problémák és megoldásaik

 

Gyenge huzat

Okok: Eltömődött kémény, helytelen telepítés vagy elégtelen légáramlás.
Megoldás: A kémény ellenőrzése és tisztítása, további szellőzés biztosítása. Kéménykupak használata a légáramlás javítására. A füstcsőrendszer esetleges szivárgásainak ellenőrzése.

 

Füst beáramlása a helyiségbe

Okok: Elégtelen levegőellátás, rosszul kialakított kémény, erős szél, amely visszanyomja a füstöt.
Megoldás: További szellőzés biztosítása légcsatornák beépítésével. A kéménynyílások beállítása és füstterelő felszerelése a huzat stabilizálása érdekében. A kémény esetleges eltömődéseinek ellenőrzése.

 

A tűzifa túl gyors elégése

Okok: Légáramlás szabályozásának hiánya, túl száraz fa használata, helytelen csappantyúszabályozás.
Megoldás: A levegőellátás szabályozása a szívócsappantyúk segítségével. Megfelelő nedvességtartalmú fa használata (kb. 15-20%). A kandalló ajtótömítéseinek ellenőrzése a túlzott légbeáramlás elkerülése érdekében.

 

A kandalló túlmelegedése

Okok: Rossz szigetelés, a helyiség méretéhez nem megfelelő kandalló, túlzottan intenzív égés.
Megoldás: A kandalló méretének megfelelő kiválasztása. Szigetelőanyagok használata a túlmelegedés megelőzésére. Az égés intenzitásának szabályozása légcsappantyúk segítségével vagy hőterelő beépítése.

 

Egyenlőtlen hőeloszlás

Okok: Rosszul beépített vagy alacsony teljesítményű ventilátor, nem megfelelő kandallótípus az adott helyiséghez.
Megoldás: A ventilátorok ellenőrzése és szükség esetén beállítása a megfelelő hőeloszlás érdekében. A megfelelő teljesítményű kandalló kiválasztása. Ha a kandalló nem osztja el megfelelően a hőt, további fűtőelemek, például konvektorok hozzáadása.

 

Korom- és kreozotlerakódás

Okok: Nedves vagy alacsony minőségű fa elégetése, rendszertelen kéménytisztítás.
Megoldás: Csak jó minőségű, megfelelő nedvességtartalmú fa használata. A kémény és a kandalló rendszeres tisztítása a korom és a szén-monoxid felhalmozódásának megelőzése érdekében. Professzionális tisztítás évente legalább egyszer ajánlott.

 

 

10 Érdekes történelmi tény a fatüzelésű kandallókról

1. Japánban a hagyományos „irori” a kandallóbetétek elődei voltak – Évszázadokon át a japánok beépített padló tűzhelyeket, úgynevezett irorikat használtak, amelyek hőt biztosítottak és főzésre is alkalmasak voltak. Ezek a hagyományos otthonok központi elemei voltak egészen a 20. század elejéig.
2. Észak-Amerikában az őslakos törzsek beépített tűzhelyeket építettek otthonaikban – Jóval az európaiak érkezése előtt az észak-amerikai őslakos törzsek, például az Egyesült Államok délnyugati részén élő pueblo indiánok agyagházakat építettek beépített kandallókkal, amelyeket fűtésre és főzésre használtak.
3. Az első kandallók kéménnyel a Tang-dinasztia idején (7-9. század) jelentek meg Kínában – A kínaiak égésterekből és kéményekből álló rendszereket fejlesztettek ki, hogy javítsák a palotáik és templomaik fűtési hatékonyságát. Ezeket a korai rendszereket téglából és agyagból építették.
4. A 18. században a kandallóbetéteket főzésre is használták az amerikai gyarmatokon – A gyarmati Amerikában a beépített kandallók nemcsak fűtési forrásként szolgáltak, hanem az elsődleges főzési módszerként is. Egyesek elég nagyok voltak ahhoz, hogy egész állatokat süssenek bennük.
5. A 17. századi Hollandiában a kandallókat kerámialapokkal bélelték ki a jobb hőmegtartás érdekében – A holland kézművesek ikonikus delfti csempéket kezdtek használni a kandallók burkolataként, amelyek hosszabb ideig tartották meg a hőt és egyben esztétikai díszítésként is szolgáltak.
6. Oroszországban I. Péter cár bevezette a nyugat-európai kandallókat palotáiban – A 17. század végén I. Péter elrendelte modern beépített kandallók telepítését a Szentpétervári Téli Palotában, lecserélve a hagyományos orosz kályhákat.
7. A franciák már a 19. században kifejlesztették az állítható csappantyús kandallókat – Francia mérnökök voltak az elsők, akik légáramlás-szabályozó csappantyúkat építettek a kéményekbe, lehetővé téve a hő hosszabb megtartását és a fa hatékonyabb elégetését.
8. A reneszánsz kori Olaszországban a beépített kandallók a társadalmi élet központjai voltak – Az olasz reneszánsz otthonokban a kandallók nemcsak hőforrásként szolgáltak, hanem a család és a vendégek találkozóhelyeként is, gyakran bonyolult díszítésekkel és faragványokkal ellátva.
9. Svédországban a hőtároló kandallókat a 20. században fejlesztették ki – Az 1900-as években Svédország úttörő szerepet játszott a hőtároló kandallók kifejlesztésében, amelyeket zsírkőből vagy kerámiatéglából készítettek. Ezek a kandallók a hőt eltárolták, majd órákon át fokozatosan sugározták azt, még azután is, hogy a tűz kialudt. Ez a kialakítás különösen hatékony volt a kemény skandináv telek idején.
10. A 20. század elején a nem megfelelően tervezett kandallók által okozott tűzesetek növekedése miatt különböző országok szabályozásokat vezettek be – Németországban bevezették az éghető anyagoktól való minimális távolságokra vonatkozó első előírásokat, amelyek ma már a modern építési szabványok részét képezik.